Mint minden más világot, a Warhammerét is át-meg-átszövi a politikai küzdelmek és cselszövések láthatatlan hálója. Ebben a titkos háborúban bármely eszköz felhasználható: emberi sorsok, életek; bármilyen anyagi eszköz vagy ördögi praktika. A legvégső eszköz azonban a puhány és hitvány emberutánzatok tárházában, akik túl gyávák vagy tehetetlenek, hogy saját kezükbe vegyék az igazságszolgáltatást vagy magukra vállalják mohó és perverz szenvedélyük csillapítását, a bérgyilkos, az Éjszaka Gyermeke, a Halál Mestere. Gátlásai nincsenek, érzelmeit már rég elfojtotta, így pénzért bármilyen feladatra kapható, melyet körülményektől függetlenül végrehajt, mégha megannyi ártatlan lélek vére is kell, hogy freccsenjen pengéje nyomán. S ugyanezen gyilkos acél akár saját családi kötelékeinek zsigereit is átmetszi, ha kell. Csak egyetlen dologtól fél: a kudarctól. Így ennek elkerülésért kitartóan küzd a végsőkig, olyan helyzetben is, ahol más már rég feladta volna. Ám, ha átverik ez az oly jól használható eszköz habozás nélkül szembefordul megbízójával: jobb esetben csak őt öli meg, lassú kínzhalállal, rosszabb esetben az egész családját.

Egy embernek a romantikus ideákkal ellentétben, nem egyszer pusztán piszkos anyagiakhoz vagy egyszerűen csak gyilkolásvágyhoz kötődnek indítékai, hogy bérgyilkossá váljon.  

A "Szent Márványzöld Könyvvel" ellentétben a bérgyilkosok nem egyetlen helyen tartózkodnak, ahol nemcsak könnyen sebezhetőek lennének, de eltartani sem tudják magukat. Óvilág bérgyilkosai kisebb csoportokra oszlanak, melyek laza kapcsolatot tartanak fent egymással. Általában minden csoportnak megvan a maga területe, így a rivalizálás sem jellemző közöttük. Előfordul persze, hogy egy bérgyilkosnak egy másik területen akad némi dolga. Ilyenkor általában az adott szervezet mesterével folytat megbeszéléseket. Amennyiben ez nem történik meg, kezdetét veszi a barátságos embervadászat, dehát ettől igazán szép egy bérgyilkos élete.

A szervezetet hibás lenne céhnek titulálni, bár az adott szervezeten belül mindenkinek megvan a maga feladata: a kocsmai összekötőktől az alacsonyabb fizetségért dolgozókon át, a nagyon gazdag, illetve a királyi személyeknek fenntartott mestergyilkosokig. A szövetséggell nem egyszerű felvenni a kapcsolatot, ám akinek elég a pénze, megfelelő az elszántsága és a kocsma szétverése helyett inkább a benntartózkodókra figyel, általában sikerül. A bérgyilkos egyébként sosem hord megkülönböztető jeleket, ruhákat és jelszava szerint él, mely a következőképpen hangzik: "A látszat (aminek szintén mestere) mindig csal".

Óvilág egyik leghíresebb (leghírhedtebb) bérgyilkosa a póriasan egyszerű Han névre hallgat. Han Bretonniából, Bordeleaux városából származik, ahol tisztességes polgári család gyermekeként jött a világra. Szerencsétlenségére részleges szájzárral született - bár egyesek szerint direkt csinálja - mely csak akkor oldódik fel, ha ideges, ugyanis üvöltését tökéletesen lehet érteni. Ez a beszédhiba azonban egy jószívű ifjút takart, aki nem tudta felvenni a harcot az évszázados előítéletekkel rendelkező városiak - köztük saját szüleivel - szemben, akik nem ismerték fel értékeit és kiközösítették a hétköznapi életükből. Han az utca árnyékában nőtt fel, ahol hamar megtanulta, hogy a jólétért küzdeni kell. Így amikor az éhségtől szűkölve egy sötét éjszakán puszta kezével és fogaival gyilkolt meg egy kereskedőt erszényéért, rádöbbent vértől csöpögő kezében mérlegelve a zsákmányolt erszény súlyát, hogyan kamatoztathatná a sikátorban tanult képességeit. 

A pénzből fegyvert és felszerelést vásárolt és megkezdte áldatlan tevékenységét, mint szabadúszó bérgyilkos. Haját - egy varkocsot kivéve - leborotválta, fekete ruhát öltött és egy közepesen előkelő fogadóba helyezte át székhelyét. Mivel a kereskedők sem egy igazán jóindulatú népség, hamarosan elég munkája akadt, melyet valamilyen veleszületett ösztönnel mindig kitűnően hajtott végre.  Hírneve rohamosan nőtt és gazdagabb személyek is felkeresték szolgálataiért. A helyi szervezet ekkor figyelt fel tevékenységére: egy éjjel három alak rontott rá a fogadóbéli szobájában, s miután kissé megverték, érdemeire való tekintettel felajánlották, csatlakozzon a szervezetükhöz, amit Han, némi vérzés és gondolkodás után, elfogadott. Ettől a ponttól kezdve élete rendkívül felgyorsult, a legjobb bretonniai mesterek képezték ki. A fiú gyorsan tanult, s nemsokára a szervezet legjobbjává nőtte ki magát. Életében először társai tisztelték, így a Suttogó Han becenév sem bántotta sérült önbecsülését. 

Egy meglehetősen furcsa becsületkódexet állított fel magának: azon embereknek, akik segítettek neki vagy tisztelték bármit megtett, bárki mást azonban nyugodt lélekkel eltaposott. A legendák számtalan híres rémtettet neki tulajdonítanak, ám személyesen soha senki nem merte megkérdezni tőle, pedig kedvenc székhelye továbbra is a bordeleaux-i Arany Ökör fogadó, ahol bármikor elérhető.

Warhammer Fantasy Roleplay karakterjellemzők és fejlődési táblázat:

Fejlesztett karrier!

Képzettségek / Skills: Rejtőzés Városban és Természetben, Álcázás, Mesterlövészet, Méregkeverés, Árnyékba olvadás, Csendes mozgás Városban és Természetben, Meredek felületek megmászása, Fegyverspecialista: Fúvócső, Ököl, Cséphadaró, Lasszó, Hárító fegyverek, Dobótőr, Kétkezes fegyverek.
(Concealment - Rural & Urban, Disguise, Marksmanship, Prepare Poisons, Scale Sheer Surface, Shadowing, Silent move Rural & Urban, Specialist weapon skills: Blowpipe, Fist weapon, Flail, Lasso, Parrying weapon, Throwing knife, Two handed weapon)

Felszerelés / Trappings: Garott, Mászóhorog és 10 yard Kötél, Kézifegyver, Mellvért, Pajzs, 4 Dobótőr, Háló.
(Garrotte, Grappling hook and 10 yards of Rope, Hand weapon, Mail shirt, Net, Shield, 4 Throwing knives)

Karrier kijáratok / Career exits: Zsoldos, Bandavezér, Boszorkányvadász.
(Mercenary, Outlaw chief, Witch-hunter)

írta: Garth (Troll melléklet, Holdtölte magazin 4. évf. 5. szám)