Figuratalpak készítése

Az alábbi sorokban megpróbálok kicsit a figurák talpainak elkészítésében segíteni, tippeket, trükköket leírni. Gyakori ugyanis, hogy az emberek, még azok is, akik kifestik a figuráikat, nem törődnek a talpak milyenségével, holott az is igen sokat javíthat a figurán. Valószínűleg azt hiszik, hogy nem éri meg a fáradtságot, pedig szerintem a bele fektetett munka és az elért hatás igen jó arányban állnak egymással.  A legegyszerűbb megoldással is rengeteget javíthatunk a figuránkon, mindenképpen szebb, mint az egyszerű, fekete talp. 

Kezdetben érdemes meggondolni, hogy milyenre is szeretnénk csinálni a talapzatot. Alapesetben szimplán csak a figura alatti talajt akarjuk megjeleníteni valamilyen formában, de komolyabb "jeleneteket", kisebb dioráma-szerűséget is lehet építeni rá. Az első megoldás bőven elegendő alapegységekhez, míg a másodikat inkább karakterekhez, szörnyekhez, seregünk kiemelkedőbb tagjaihoz érdemes használni, mivel ez valóban időigényesebb tud lenni.

Kezdetek
Játékainkat zömmel valamilyen terepasztalon játsszuk, így érdemes valami ahhoz passzolóban gondolkodni (most nem említem azt a ritka esetet, amikor valakinek több terepasztala is van. (ilyenkor előfordul, hogy valaki több talpat is készít a figurájához, de ez meglehetősen ritka eset :) Az esetek túlnyomó többségében ez füves, vagy valamilyen urbánus környezet, így erről a kettőről írok most kicsit részletesebben. 

A terepasztalok nagy része egy nagyobb, sík terület köré épül, amire feltesszük a tereptárgyainkat. Legegyszerűbb megoldás, amikor veszünk egy nagy, boltban egyben kapható, fűlapot és leterítjük az asztalt vele, majd a tereptárgyakat felpakoljuk rá. Ilyenkor egyértelműen a zöld a domináns szín, tehát a figuráink talpait is zöld hatásúra érdemes készíteni. 

Másik eset, amikor az igényesebb játékos ;-) elkészít egy komolyabb terepasztal-lapot, amit a tetszésének megfelelően fest, alakít ki. Ilyenkor is inkább a természetes színek a gyakoriak, a barna és a zöld, de ehhez hozzájönnek még további lehetőségek. A városi környezet, ami többnyire sötétebb, koszosabb színekben gazdag: szürke, fekete, sötétbarna; téli táj, ami zömmel fehér; sivatagos terep, ami sárgás-barnás, illetve más további, ritkán előforduló lehetőségek (alien bolygó, mocsár, ...)

Mindig érdemes elgondolkodni, hogy az általunk leggyakrabban használt terep valódi megfelelőjében mi az ami jellemzően gyakran előfordul. Az ilyen "elgondolkozással" jó ötleteket találhatunk még a legegyszerűbb talp elkészítéséhez is. 

Füves, erdős terepekre leginkább jellemző dolgokból álljon itt pár gyakoribb eset, a teljesség igénye nélkül. Legjellemzőbb elem a fű, amiből ugye többféle létezik. A fűben akadnak virágok, gombák, nagyobb gyomok, gazok, kövek, kisebb sziklák, és akár apróbb állatok, rovarok is. Ha a mezőről kicsit beljebb megyünk az erdő felé, akkor megjelennek ágak, gallyak, avar, rothadó, kidőlt fatörzsek, azokon esetleg taplógomba, másutt kisebb fűmentes foltok a fák árnyékában. Egészen belül pedig a fű eltűnhet teljesen, a talajt inkább az avar és a korhadó ágak, kéregdarabok jellemzik. Itt-ott kisebb nagyobb, fényre nem igényes aljnövényzet, páfrány, moha, bokrok, a fény hiányában elfajzott friss hajtások.

Sziklásabb mezőkön a kövek gyakoribbá válnak, azokon zuzmók, mohák, a mostoha talajviszonyokat jobban bíró, sziklák közt megtelepedő apró növények, virágok.

Emberkéz készítette tárgyak, dolgok is előfordulhatnak, például egy tanyai környezetben. Ilyen esetben a fű helyett adott esetben valamiféle takarmánynövény, felásott föld is szóba jöhet alapként.

Attól függően, hogy mekkora a figuránk talpa és hogy milyen a figura, lehet összetettebb, vagy egyszerűbb designban gondolkodni. Karaktereknél és fontosabb figuráknál a kisebb talpra is érdemes lehet valami komolyabbat fabrikálni, vagy a kis talpat lecserélni egy nagyobbra és arra valami komolyabbat csinálni. Nagyobb talpak leginkább szörnyek, lények, járművek esetén fordulnak elő, ilyenkor pedig eleve több helyünk van, amit érdemes kihasználni, kitölteni.


Anyagok
Mint tereptárgyépítéshez, ehhez is rengeteg házi szemetet fel lehet használni, bár nyilván itt bizonyos mérethatárok érvényesülnek. Például érdemes gyűjteni a parafa dugókat, ezekből nagyszerűen lehet faragni mindenféléket (éles szerszámmal, borotvapengével), leginkább kisebb sziklákat, sírköveket, ilyesmiket. Ha otthon nincs elég, akkor akármelyik étteremben szívesen adnak. Drót különböző átmérőkben, gyufa, több méretben is, hengeres fogpiszkáló, és minden egyéb, ami hasznosnak látszik jól jöhet (kidobni később is lehet :-).

Alapanyagok :
Kavics, homok.
Akvarista üzletben kapható, osztályozott kavicsok, homok különböző méretben. 4-5 félét biztosan lehet kapni, túl nagyot nem érdemes venni, de a legapróbbtól kezdve 3-4 méretben érdemes beszerezni. Ezeket jó nagy zacskókban adják, néhány száz forint körül, nem egy nagy kiadás.

Műfüvek: 
Sokféle létezik a zöld különböző árnyalataiban, továbbá barnás, sárgás és egyéb kevésbé gyakori színekben. Anyagukban is különbözőek lehetnek. Alapban a festett, darált parafa a legjobb, ilyen a GW egyik műfüve is. Az ilyen műfű apró kis, gömbre hajazó darabkákból áll. Van továbbá hasonló, de nem parafából, hanem faforgácsból készült, ez olcsóbb és silányabb is minőségben. Az ilyenek gyakran vesztenek a színükből ha fénynek vannak kitéve, vagy szimplán csak az idővel romlik az árnyalatuk. Érdemes lehet a kicsit drágább, de jobb minőséget választani, mint egy fél év múlva a figuránk elfonnyadt talapzatát nézni.

Létezik az úgynevezett statikus műfű, ami teljesen más hatást ad, és apró, 3-4 milliméteres szálakból készül. Jobban hasonlít a valódi fűre, mint az előző és ebből többnyire több szín is elérhető, mint a másikból.
 

Legalább egyfajta műfüvet ajánlott beszerezni, egy zöldet, aztán később más árnyalatokkal, színekkel bővíteni. Kapható nagy lapokra ragasztott műfű is, ami a figurák talpainak elkészítésénél nem olyan hasznos, bár adott esetben kivághatók belőle darabok és így használható ehhez is.

Kartonpapír:
Bármilyen kartonpapír jól jöhet, ebből mindenféle formákat tudunk kivágni. Városi környezet esetében használhatjuk kövezet modellezéséhez, de sok máshoz is jól jöhet.

Alapok
A talpat a figura elkészítése után érdemes megcsinálni. Alapeset, hogy a figurát beleállítjuk a talpba és mindössze valamilyen textúrával a talajt modellezzük. Ezt érdemes úgy csinálni, hogy a figura nincs benne a talpban, de ilyenkor vigyázni kell, hogy amit a talpra építünk, ne zavarja később a figura helyére ragasztását. Érdemes valahogy megjelölni azokat a részeket, ahova a figura miatt nem lehet építeni. Ha már a figura a helyére van ragasztva, akkor kicsit óvatosabban kell bánni ragasztóval, festékkel, nehogy a már kész figurára ráfessünk véletlenül. Olyankor az ember káromkodni szokott, hangosan.

Több lehetőségünk is van, ezek közül a legegyszerűbb a készen kapható műfüvek használata. A base-t lealapozzuk fehérre, majd zölddel (Goblin Green) egy egyenletes alapszínt viszünk rá. Ehhez lehet, hogy többször is át kell menni a felületen. A base felső lapjára ezután ragasztót kell kenni óvatosan, amibe majd a műfüvet szórjuk. A műfüvet egy lapos edénybe tegyük ki előre, ami felett dolgozhatunk úgy, hogy nem szóródik szanaszét az asztalon. Ragasztónak olyat válasszunk, ami ecsettel vagy más módon könnyen felvihető. Jó lehet a Citadel PVA glue, vagy ahhoz hasonló más, olcsóbb, ragasztók, ezek ráadásul nem is oldják a festéket. Egy normál kerek base-nek egyszerre csak az egyik felét kenjük meg, majd az edény felett egy csipesszel, vagy akár kézzel rászórunk a műfűből. Kézzel azért nem olyan szerencsés, mert ezek a műfüvek elég makacs dolgok és némelyiktől nehéz megszabadulni. Valamivel belenyomogatjuk a ragasztóba, utána a felesleget visszaszórjuk az edénybe. A talp másik felét ugyanígy megcsináljuk, aztán kicsit hagyjuk száradni. Ha nem fed a műfűréteg eléggé, vagy egyszerűen csak tömöttebb hatást akarunk elérni, akkor száradás után újra végigcsináljuk az egészet, egy újabb réteget ragasztva fel. Statikus műfűnél nem jó második réteget ragasztani, de nem is nagyon kell, az elég tömött önmagában is. 

Ezzel készen is van egy egyszerű base, az egész nem vesz többet igénybe, mint 5-10 perc, ha a száradást nem számítom. Ha egyszerre többet is csinálunk, akkor a száradási időt be lehet integrálni a többi elkészítési idejébe, így tovább csökken a szükséges idő. Adott esetben festés nélkül is viszonylag jó hatást lehet elérni, de ekkor igyekezni kell minél tömöttebbre csinálni a fűréteget, hogy a fekete alapszín ne látsszon ki alóla. 

Egy fokkal összetettebb módszer, ha a fűréteget magunk festjük meg és nem műfüvet használunk. Ehhez kell majd az akvarisztikai homok, amit az alapanyagoknál említettem. A ragasztóval ugyanúgy járunk el, mint a korábbi esetben, de nem műfüvet, hanem aprószemű homokot rakunk bele. Ha jó homokunk van, és ügyesek vagyunk a ragasztással, akkor el lehet érni, hogy a felragasztott réteg egyenletes, 1 homokszem magasságú legyen. Festés után így szép, gondozott gyepes hatású lesz.

Persze több rétegben is lehet ragasztani, ha az első nem lett megfelelő, vagy nem annyira egyenletes hatást akarunk elérni. A második réteget lehet kicsit egyenetlenre csinálni, csak itt-ott ragasztva fel, így dombosabbá válik a hatás. Ha ez megszáradt, akkor le lehet alapozni fehérrel. Erre jön majd egy Goblin Green réteg. Ha ez is megszáradt, akkor ízlés szerint fehérrel vagy sárgával keverve "megdrybrusholjuk". Ha egyenletesre csináltuk a homokot, akkor érdemes a drybrusht is egyenletesen csinálni, ha dombosabbra, akkor emeljük ki a dombocskákat egy még világosabb árnyalattal. A festés miatt és az ahhoz szükséges száradási idők miatt ez némileg több időt vesz igénybe, mint az előző megoldás. Más hatást ad, viszont több kontrollunk van a végső összhatás felett. További előnye, hogy bármilyen színt alkalmazhatunk: barnát, szürkét, fehéret, stb.

A fentebbi módszereket kombinálhatjuk is. Különösen akkor jó ez, ha nem teljesen zöldre akarjuk a base-t csinálni, hanem inkább erdős, vagy ligetes környezetbe illően. Ilyenkor a homokot ugyanúgy felragasztjuk, ahogy ez előbb, de nem zöldre, hanem például barnára festjük és "highlightoljuk". Ehhez jó színkombináció a Bestial Brown/Vomit Brown/Vomit Brown + Skull White. Az egész alapot lefestjük először fehérre, majd Bestial Brownra, úgy, hogy egyenletes legyen mindenütt, különösen a base oldalán. Utána Vomit Brown, majd kis Vomit Brown + Skull White drybrush. Ahogy a világosabb árnyalatok felé haladunk, nem muszáj mindent egyenletesen kenegetni, a változatosság kedvéért itt-ott erősebben, másutt gyengébben, vagy egyáltalán nem viszünk fel festéket. Így lesznek sötétebb foltjaink, ahova például kisebb mohatelep gyanánt egy kis csomó műfüvet ragaszthatunk később. Feldobhatjuk még más apróságokkal is, kövekkel, gombákkal, vagy bármivel, ami beleillik az elképzelésbe. A végső hatás így már igen jó lesz és az időigénye sem olyan vészes, gyakorlatilag nem sokkal több, mintha csak simán a homokot festettük volna ki.

Ha nagyobb sziklát, követ, vagy egyéb apróbb tereptárgyat is akarunk a talpon látni, akkor azt még a műfű előtt fel kell ragasztani és kifesteni, illetve a második esetben a homokkal együtt felragasztani és a többivel együtt festeni. 

Kicsit komolyabb módosítás, ha mondjuk parafa dugóból levágunk egy igény szerinti vastagságú korongot és egy plusz réteget ragasztunk a talpra úgy, hogy ne lógjon le sehol a széleken, a lehető legjobban passzoljon a base széléhez. Ezután belefaragjuk a rést, ahova majd a figura jön, és az egészet egy pengével úgy alakítjuk, hogy egy sziklához hasonlítson. Egy kis putty-val, green stuffal, vagy textúrázással be lehet segíteni, ha szükséges, bár a parafa dugóból elég jó sziklalakot lehet csinálni magában is. Ezt utána szépen ki lehet festeni majd a figurát beragasztani.

Karakterekhez, nagyobb base-ekhez összetettebb kompozíciókat készíteni már kicsit a tereptárgyépítés felé hajló feladat. Egy jól kigondolt jelenetet kell aprólékosan felépíteni, aminek elkészítésében csak a fantáziánkra hagyatkozhatunk. Nem nagyon van igazán jó, minden esetre alkalmazható recept, bár akad pár dolog, amit érdemes szem előtt tartani.

Mindig gondoljuk ki előre, hogy mit akarunk csinálni, az passzol-e a figurához, a fajhoz, történethez. Velem nem egyszer megesett, hogy kezdeti igyekezetemben, hogy minél hamarabb készen legyek és lássam az eredményt végre, csak elkezdtem gyorsan összecsapni valamit, aztán nem lett igazán jó. Akár le is rajzolhatjuk egy darab papírra az elképzelést kezdetnek. Rengeteg apróságot fel lehet használni az építéshez, attól függően, hogy fantasy vagy 40k (illetve más futurisztikus) környezetbe illeszkedik a figuránk. 

Tippek:

Gomba:
Egyszerű kicsi gombát készíthetünk hurkapálcából. Vegyünk egy hegyezőt, és a hurkapálca egyik végét hegyezzük ki óvatosan. Maga a hurkapálca általában elég szálas, hasadós anyag, igy ez nem mindig megy könnyen. A hegyezett részt egy finomabb dörzspapírral simítsuk el. Ha megvan, akkor ahol a hegyezett vég kúpja véget ér, ott egy éles szikével vágjuk el a pálcát. A kúp lesz a gomba feje. Egy darabka vékonyabb, de erős drótból vágjunk neki tetszés szerint szárat, majd ragasszuk a kúp talpára és már meg is van a gomba. Ezután fel lehet ragasztani a talpra és festeni. A drótszár előnye még, hogy hajlítható.

Másfajta, félgömb kalapú gombát kapunk, ha a hegyezés után a kúp hegyét levágva és óvatosan faragva, reszelve, egy félgömbre alakítjuk. 

Városi talp 1, Városi talp 2, Városi talp 3, Városi talp 4, Városi talp 5, Erdei talp